...Ha elkezdesz nyitni a világ felé, magad felè és végre jól érzed magad? Ezt a bejegyzést az önbizalomnak és az önbecsülésnek szentelem, hosszú lesz, de fontosnak tartom bőven kifejteni.

 Warning: Ez még itt csak a kezdet ;)

Annyi mindent tanulunk nap mint nap, s a tudásszomjunk sosem nyugszik. Tanulunk a történelem rettenetes bukásairól, a nagy diadaljairól, elsajátítjuk az idegen nyelveket, egy kis erkölcsöt, hisz az valóban releváns, ha be akarunk illeszkedni a társadalomba.  - Álljunk csak meg egy pillanatra!

 

Hisz épp itt a probléma...
Annyira be akarunk illeszkedni a társadalomba,
hogy egy àlarcot veszünk fel.

Igen, ezt tesszük:
Elrejtjük igazi énünket, megalázkodunk és megtűrünk, hogy szeressenek, hogy béke legyen és, hogy fontosnak, értékesnek érezzük magunkat.
Valóban ez a helyes, ez tesz minket boldoggá?

 

Megannyi évet eltöltünk az iskolapadban, de a legfontosabbat nem tanítják meg: "Miért is olyan fontos az önbecsülés?"

Önbecsülés: Nem kerül semmibe és csak nyerhetsz vele.

Lehetünk frissen nyíló virágszálak, érett gesztenyék vagy a fáról lehulló sárga levelek, a lényeg, ami összeköt bennünket, hogy KERESSÜK AZ UTUNKAT.
Keressük azt a munkát amit szeretünk, azokat az embereket akikkel feloldódunk, akár egy pezsgőtabletta. Azonban érdekes lesz ezeket alaposan megvizsgálni...

Minden elvárásunknak megfelel a munkahelyünk? Támogat a családunk? Odafigyelnek ránk a barátaink? A párunkra mindig számíthatunk?

Gondolkozzunk el ezeken egy percig!

Lássuk a gyenge önkép ismertetőit:

1.  Alárendeltség érzet
2.  Szorongás, állandó feszengés
3.  Motiváció hiánya
4.  Kedvtelenség
5.  Féltékenység
6.  Nem tűri a kritikát
7.  Nem tud magán nevetni

1. Alárendeltség érzet: A gyenge énképű ember megalázkodik, nem képes kiállni magáért, így elveszíti az irányítást a saját élete felett. Szinte élő bábként viselkedik, határozatlan lesz és ezt a környezete is észre fogja venni.

Ellenszere: Egyénfüggő, kezdhetjük egyszerű, illetve radikális változtatásokkal egyaránt. Minden fejben dől el: Öltözz ki MAGADNAK, válassz ki Te az aznapi menüt, húzd ki magad és kémleld az eget! Állj ki magadért, bizonyítsd be az igazad és ne hátrálj meg a nézeteltérések elől sem!
A bókokat pedig fogadd bátran és ott segíts, ahol tudsz!

Mindig mérlegeljünk! Nem mindig éri meg a vita, viszont az elnyomás SOSEM elfogadható.

Személyes tapasztalat: A kapcsolatomban tengernyi dolgot elnéztem, holott a szüleim is figyelmeztettek. Én konok, persze a saját fejem után mentem... De az elhanyagolást, a késéseket és a negatívitást már nem tudtam tovább tolerálni. Kiadtam az útját, mert szeretem magam és jobbat érdemlek.

Hölgyeim és Uraim, ha hasonló cipőben járnak, cselekedjenek! Tessék ragyogni, hisz mind csillagok vagyunk!

 

Nem a fiúk kedvéért öltözök ki. Saját magamért teszem, hogy aztán csodálhassam magam a boltok ablakaiban.

2. Szorongás, állandó feszengés: Ez a megfelelési kényszerből adódik, illetve köze van az alárendeltséghez is. A legtöbb itt felsorolt jellemző szorosan kapcsolódik egymáshoz, így nem meglepő, hogy az alacsony önértékeléssel rendelkező személy a tükörbe nézve egy zavart, ijedt tekintet lát.

Ellenszere: Kezdjünk egy új hobbyt, olvassunk és fejlesszük a látókörünket, ezáltal másra fogunk koncentrálni és az új tudás révén az önbizalmunk is látványosan megnő. Tűzzünk ki egy célt és koncentráljunk rá!

Személyes tapasztalat: Az első igazi szerelmem, nem az első barátom volt, az gyerekszerelem volt. Az első, mindent elsöprő szerelem más volt. Felnőttesebb, élénkebb, erőteljesebb és százszor színesebb.

Fél évet vártam a találkozásra, s mikor végre eljött, máig tisztán emlékszem...Káprázatos nap volt, aztán ahogy lenni szokott, jött egy viharfelhő, ami szétszakított bennünket. Mi átvészeltük a vihart, végül jött egy hurrikán.

Több mint 1 éve felültem egy hullámvasútra. Csodálatos volt, hajmeresztő és izgalmas. Mindig mutatott valami újat. A karbantartók figyelmeztettek, de hiába. A többi utas is óvni akart, valamint biztatni is egyben.

Viszont a terepmintás hullámvasút meghibásodott, én pedig olyan szélsebesen estem ki, hogy hosszú ideig kerestem a darabjaimat. "Azt hittem Ő volt az igazi, aztán rájöttem, hogy nem, mert az igazi nem megy el."

— Nem tehettem mást, összeragasztottam a darabjaimat, megerősödtem és még tisztábban látom a célom, mint eddig.

 

Az önszeretet nem önzőség, hanem létfontosságú. 

3. Motiváció hiánya: Szeresd magad annyira, hogy ne érd be a kevesebbel és mindig törekedj a jobbra, a többre! Írótársamat megkérdeztem arról, hogy az emberek miért érik be a kevesebbel és miért nem vágynak többre...
Ő pedig bölcsen így válaszolt:

"Az embereknek nagyobb a félelmük a bukásra, mint az éhségük a sikerre".

Ellenszere: Szakadjunk ki a negatív környezetből. Sőt, ha kell. akkor szakítsunk meg számunkra energiát elvonó kapcsolatokat, ahol nem támogatnak, ahol folyton esőcseppek vagy futózáporok várnak.

Személyes tapasztalat: A baráti társaságom nagyon megváltozott, megszabadultam azoktól, akik csak visszahúztak, akár tudatosan, akár nem. Igyekszem olyan emberekkel körülvenni magam, akikre felnézhetek, akik motiválnak, akiknek vannak terveik és TÖBBRE vágynak. 

Fontos számomra a műveltség, az intellektuális emberek társasága és a művészet. Emellett teljesen konditerem megszállott vagyok, mindig van hova fejlődni, ez motivál.

 

Tiszteld magad annyira, hogy elsétálsz azok a dolgok elől, amik nem szolgálnak többé. nem segítenek a növekedésedben vagy már nem tesznek boldoggá.

4. Kedvtelenség:Nem arról van szó, mikor valaki fáradt a soha véget nem érő munka, iskola vagy edzés után. Az élethez való hozzáállás, az érdektelenség egyből megmutatkozik. Ez a keserű kedvtelenség alaposan rányomja a bélyeget a mindennapokra. 

Ellenszere: Indítsuk a napot egy motiváló idézettel, videóval vagy zenével. Ha ezt egy hétig csináljuk és meg is tartjuk a gondolatot, megválthatjuk a világot!

Személyes tapasztalat: Heti 40 órával és heti 3-4 edzéssel engem sem mindig a legangyalibb mosolyommal látni, előfordul, hogy a rengeteg tanulnivaló mellett, az  a tengernyi más teendő eltörpül, így olykor az edzés is kimarad. Ha kimarad az edzés, bűntudatom lesz és kissé ingerült leszek.
Szerencsére ilyenkor arra gondolok, hogy a jövőmért teszem és az elnapolt edzést be tudom pótolni másnap (sokkal intenzívebben is akár), azonban a tanulás nem várhat.

Máskor egész máshogy gondolom, elrohanok edzeni és a tanulás az esti órákra marad. De egy kis pozitív gondolat segít, tudom, hogy az edzés felfrissít, így jobban tudok a tananyagra koncentrálni.

 

Az önbecsülés/önszeretet nagyon fontos. Mikor hajnali 3-kor vagy délután 5-kor a fürdőszoba padlóján sírsz, ki lesz ott, hogy vigyázzon rád? Te. Neked kell összeszedned minden erődet és tovább kell lépned. A nap végén, csak te vagy magadnak.

 5. Féltékenység: Nem azért féltékeny, mert a többi emberben nem bízik, hanem mert saját magában sem. Önértékelési problémákkal küzd, ez pedig kihat az élete minden terültére. Irigykedik a másik sikereire, nem értékeli a sajátjait. Az ilyen ember nem érzi magát értékesnek, sem szerethetőnek.

Ha tudná mennyire téved!

Ellenszere: Kis pillangóként száll, virágról virágra, de előbb saját magát kell elfogadnia és egyedül kell repkednie. Ha ez kész, ismeri, szereti magát, nem lesznek gondok. :) 

Személyes tapasztalat: Az egyik barátom betegesen féltékeny volt, mert előzőleg megcsalták, így nem volt elég önbizalma. Én azonban azt mondom:

"Akit vinni lehet, azt vigyék is."

6. Nem tűri a kritikát: Az építőkritika sokunk számára elsőre inkább egy jégviharnak tűnik. Beleszólnak az életünkbe, megmondják mit mikor, s hogyan. Nem elég, hogy mi mindent tökéletesen kézben tartunk, nem várt és feleslegesnek tűnő tanácsokat, illetve útmutatásokat kapunk.
Érdemes azonban elgondolkodni, talán valamiben igazuk van?

Ellenszere: Hallgassunk meg mások véleményét, ezáltal jobban megismerhetjük a gyengeségeinket és javíthatunk rajta. Maradjunk higgadtak és füleljünk türelmesen, akár még a hasznunkra is válhat. :)

Személyes tapasztalat: Bevallom, ezen még nekem is bőven van mit javítanom, azonban már sokat fejlődtem. Régebben azonnal megsértődtem, elbizonytalanodtam vagy bombaként felrobbantam.
Idő kellett, hogy rájöjjek, nem ártani akartak nekem, inkább segíteni a fejlődésemben.

A szavak magok, légy óvatos mit ültetsz el naponta.

7.  Nem tud magán nevetni: Azt hiszed mindenki rajtad nevet és azt várja mikor buksz el? Ha így is lenne, űzd ki ezeket a gondolatokat a fejedből, méghozzá gyorsan!

Valóban lesznek irigyeid, akik vissza akarnak majd húzni és a bukásod várják. DE, te ennél jóval okosabb vagy, minthogy hagynád magad befolyásolni...

Ellenszere: Lesz, hogy elbuksz, nevetségessé válsz, viszont a végén Te kerülsz ki győztesnek, ha hiszel benne és teszel is érte! Nevess magadon, hisz ezzel te is jobban feloldódsz!

— Ne feledd, még a legviccesebb/legmegalázóbb történet is elavul egyszer.

Személyes tapasztalat: Egy forró nyári napon úgy döntöttünk, hogy kajakba pattanunk és jövőre kapásból indulunk egy országos bajnokságon.

Alapos bemelegítés után kiválasztottuk az evezőket és az egyszemélyes hajókat. Az egyik barátommal mentem, aki azonnal rájött a kajakozás titkaira, velem ellentétben.

Épp a vízre helyeztem a hajót, majd azzal a lendülettel a vízbe estem. Szegény edző fogta is a fejét. A következő kísérlet egész jól indult, már a kajakban ültem, ellöktem magam és ismét a vízicsibét játszottam, azt a szerepet rám írták...Harmadszorra már a "nyílt vízen" eveztem, s egész jól ment. Addig a percig, míg nem kellett (volna) megfordulnom, ugyanis nem tudtam hogyan.
Kérdezgettem mindenkit, mondták, hogy ott elől van a kormány, menni fog!
Az én kormányom beragadt, ezáltal nem tudtam mitévő legyek.

A többiek köddé váltak, én pedig egyre távolodtam a víziteleptől. Már azon voltam, hogy inkább kiúszom. Kétségbeesésemben elkezdtem segítségért kiáltozni, szerencsére jött is a hősöm. Beúszott egy fiatalember, megfordította a kajakot, onnét pedig célirányosan evezhettem tovább.

Érkezésemkor stílusosan nekimentem egy motorcsónaknak, zutty, be a vízbe még egyszer, utoljára. Nevetve azt feleltem:

"Úszó vagyok, nekem a vízben és nem a vízen a helyem."

 

Virágozz belülről.

Végezetül: Sosincs vége, mindig van hova fejlődnünk. mindig van miért mosolyogni, bolondozni, ugrálni örömünkben, vagy könnyezni a meghatódottságtól. Aki szereti magát, annak kivirágzik a világ és ő maga is szárnyalni fog.

A növények is virágba borulnak, hogy gyönyörködtessék magukat.

Mi miért tennénk másképp? Tündököljünk együtt!

Megosztás a facebookon