Az ablakon kinèzve, midőn a borostyànlevek összeálltak egy nagy egésszé, azon tűnődtem, hogy vajon létezik-e 2 egyforma borostyánlevél?
Majd az eget kémlelve, legyen az színtiszta kèk vagy szürke: „Mit làtnak mások és mit látok én? "

„Az életben 2 sorsdöntő pillanat van:
1. Amikor megszületünk.
2. Amikor rájövünk, hogy miért.”

Valamin érdekes elgondolkodni... Mikor minden szét esik, mi történik velünk?
Tapasztalunk, gondolkodunk, majd rájövünk.

Megváltozunk, vagy megváltoztatnak. Akár akaratunk vagy tudtunk ellenére is.
Emlékszel mèg milyen voltál régen?
Gondtalan kisgyermekként az első törés előtt... Már sosem leszel ugyanolyan.

 

Valami más lett.
Egy részed meghalt.
Eltemetted.

 

Aztán jön valami, egy kis reménysugár, ami felüdülést hoz. S mikor végre célegyenesbe érnél, megint összeomlik minden. Az élet folyamatosan próbára tesz, akár tetszik, akár nem. Te pedig besokallsz, érzed, hogy nem bírod már tovább. - De tévedsz, ha tudnád mennyire.

 

Már nem vagy olyan, mint a legelején. Már nem vagy olyan bátor. Inkább óvatos, hiszen félsz.
Neked kell eldöntened, hogyan tovább.

Összeszeded magad, készen állsz a jövő megmérettetéseire vagy csendben, a sebeidet nyalogatod. Meg kell tapasztalnod milyen egyedül, mikor nincs körülötted senki. Új, váratlan, eddig tőled teljesen szokatlan dolgokat kell kipróbálnod.

Élned kell. Mi van akkor, ha rájössz, hogy ez nem is a te utad? Semmi!
Ha már tudod mi nem te vagy, egy lépéssel máris közelebb kerültél a valódi énedhez.

Minden ember életében vannak hullámvölgyek, akár hosszú, szinte el nem fogyó bakisorozatokkal. Éljük át a pillanatot, csukjuk be a szemünket vagy épp nyissuk ki, s érezzük át. Nézzük a csillagos eget, a gyülekező viharfelhőket, fedezzük fel mire vágyik a lelkünk, mikor minden sötét. Mikor senki sem figyel, akkor rájössz mi hiányzik.

2 nagyszerű weboldalra bukkantam: http://lelektanitipusok.hu/index.html

Ez az oldal a lélektantípusokkal foglalkozik, szerintem ez remek kiindulópont lehet önmagunk felé.

http://100happydays.com/hu/

„a #100happydays kihívás érted van – senki másért.”

Ahogy az olvasható, 100 nap önfeledt boldogságra sarkallnak minket, vágjunk is bele! ;)

Ki és mi vagy? Magadnak kell rájönnöd. Senki nem mondhatja meg helyetted és nem is fogja. A bejegyzés elolvasása után kapcsold ki a számítógépet/tabletet/okostelefont vagy amin olvastad.

 

Tapasztalj, gyűjts élményeket, sok kalandot kívánok!

Megosztás a facebookon

Tűnődtél már valaha azon, hogy változik a természet?

Tavasszal kivirul a természet, a madarak dalra fakadnak, a napfény ereje áthatol mindenen, s az emberek mosolygósabbá válnak. Télen eljön a fagy, a szemet gyönyörködtető hóesés, egy csodás jégbirodalom vesz körül minket. Ez ismétlődik újra és újra.

Ideje feltenni a kérdést: Mindig ugyanúgy változik a természet?

Természetesen a természet nem egy előre beprogramozott gép, mi sem vagyunk azok.Az emberek folyamatosan változnak, az agyunk egy megfejthetetlennek látszó elképesztő "szerkezet", valamint a lelkünk egy feltáratlan kincstár, megannyi fény, erő és szenvedély rejlik benne.

Mi lenne ha elkezdenénk megismerni magunkat? :)

Önmagunk megismerése egy igazi kihívás, sokak szerint akik mélyen belemerülnek 1-1 tudományágba, önmaguk elől menekülnek.

Épp ellenkezőleg!

Kitárják és bővítik az elméjüket, hogy még sokoldalúbb és szerteágazó legyen a tudásuk.

Sokszor hallhatjuk azt, hogy:"Mindenki magának tanul."

Való igaz, hiszen a tudásunk nem vész el, ahogy a személyiségünk sem változik egyik pillanatról a másikra. Mégis változik, egy egész emberöltőn át, folyamatosan, megállás nélkül.

Érezhetjük azt, hogy megálltunk a fejlődésben, nem jutunk előbbre, elakadtunk, esetleg elvesztünk és nincs tovább. Aggodalomra semmi ok, még a legboldogabb, legkiegyensúlyozottabb emberek élete sem tökéletes.
Ők is ugyanúgy megküzdődtek az életben, hogy sikeresek és teljesek legyenek.

Néha el kell vesznünk, hogy újra megtaláljuk magunkat, hiszen tanulunk a hibáinkból, új tapasztalatokra teszünk szert, amik aztán nyomot hagynak az életünkben.

Minden emlék tapasztalat hozzánk tesz, nem pedig elvesz, még ha ott és akkor úgy is érezzük.

Tudom, a fő kérdésre még nem érkezett válasz: Hogy találjuk meg magunkat?!

Egy biztos: Nincs hozzá kézi útmutató, se film. Kitölthetünk teszteket, utána olvashatunk, de igazán el kell mélyednünk a saját lelki világunkban, hogy megtaláljuk önmagunkat.

Mindenkinek voltak/vannak a maga legféltettebb álmai, céljai. Ha követjük őket, közelebb kerülhetünk magunkhoz.

A kislány álmokkal, egy érett nővé vált. Éles látással.

Mit is jelent ez? Megtalálta önmagát. Teljes lett.
Változik, még most is. De nincs elveszve.

A következő bejegyzésben mélyebben beleássuk magunkat ebbe a témába, addig egy kis könyvajánló:

- Rhonda Byrne : Az Erő

-Rhonda Bryne: Határtalan Gondolatok

Mindkét könyv rendkívüli, elgondolkodtat, feltölt, felpezsdít és többre sugall.
Bátran ajánlom őket! :)

Megosztás a facebookon